Az amerikai Cedars-Sinai Rákkutató Központ szakemberei egy olyan eljárást fedeztek fel, amellyel a prosztatarákos tumorokat körülvevő szövetek átalakíthatók, így érzékenyebbé, sebezhetőbbé tehetők a szervezet immunrendszere és egyes gyógyszerek számára.

Egy amerikai-kínai nemzetközi kutatócsoport olyan epigenetikai markereket azonosított, amelyek az egyén korától függetlenül utalhatnak az Alzheimer-kór kialakulásának fokozott kockázatára.

A legtöbb komplex betegség és az egyéb öröklődő jellegzetességek, például a testmagasság esetében mindössze a statisztikailag kimutatott örökletesség 5 százalékának ismerjük a konkrét genetikai hátterét. A Science egy tanulmánya egy lépéssel közelebb jutott a rejtély megoldásához.

Az epigenetikus öröklődés az imprintingen kívül más mechanizmussal is befolyásolja a magzat fejlődését, ami a legújabb kutatások szerint a placenta befolyásolásán keresztül érvényesül.

A betegségre hajlamosító genetikai tényezők és a környezet hatása az epigenom módosításán keresztül érvényesülhet, az epigenetika lehet a kapcsolat az oki tényezők, valamint a betegség kialakulása között. Az epigenetika közvetítő működését a gyulladásos bélbetegség példáján mutatjuk be.

Régóta ismert, hogy az anya terhesség alatti étrendje hatással van a megszületett gyermek jóllétére, egy új vizsgálat azonban azt is kimutatta, hogy annak is jelentős szerepe van, hogy mit eszik a nő a terhesség előtt.

Alaposan a fejünkbe vésték már az iskolában, hogy a szerzett tulajdonságok nem öröklődnek, most mégis arra utalnak egyes kutatások, hogy ez nem teljesen igaz. Kétségtelen ugyan, hogy a DNS maga nem változik meg annak hatására, amit átélünk, de az, hogy melyik gén van „bekapcsolt”, aktív, illetve „alvó”, inaktív állapotban, függhet életünk eseményeitől.